
Segítség az energetikai fogalmakban
1. A fűtőérték, példákkal
Mi az a fűtőérték?
Fűtőértékről azon anyagok esetében szoktunk beszélni, amelyet tüzelésre használunk. Azt fejezi ki, hogy egy adott anyagból egy bizonyos mennyiséget elégetve mennyi hőt lehet nyerni. Így hasonlítható össze például a feketekőszén, a barnakőszén vagy a lignit fűtőértéke - ugyanannyi lignitet elégetve, mint szenet kevesebb hőt fogunk kapni, tehát a lignit fűtőértéke alacsonyabb. Hasonlóképpen lehet összevetni az egyes tüzifákat, briketteket is. A szárított fa fűtőértéke például 14,4-15,8 MJ/kg, a frissen kivágott fáé 6,8 MJ/kg, a barnakőszén 8 MJ/kg, míg a feketekőszén 27-32,7 MJ/kg. Ezek természetesen átlagértékek, a minőségtől függően lehet ingadozás.
Nincs ez másként a földgáz esetében sem, azonban a gáz fűtőértéke sem állandó. A kibányászott földgáz fűtőértéke, vagy ha úgy tetszik, minősége változó lehet. Ezért volt indokolt módosítani a korábbi rezsirendeletet, amely még más fűtőértéket vett figyelembe - így rosszabbul járhattak volna az országban az olyan helyen élők, ahol rosszabb a gáz fűtőértéke. Általánosságban a földgáz fűtőértéke a 31-41 MJ/m3, a földgáz fűtőértéke hazánk legnagyobb részén 33-35 MJ/m3 között van (25°C fokon), tehát egy köbméter földgáz tökéletes elégetése hozzávetőleg 33-35 MJ energiát nyújt.